Alapvetések:

 

A kialakult kereskedői - vásárlói használat, heterogén, változó minőségű épített környezetben (építmények, műtárgyak, burkolatok) zajlik. A vásárcsarnokhoz kapcsolódó tervezési terület mélyebben fekvő része a megközelítési pontoktól, parkolóktól rejtve marad, használaton kívüli időszakban parlagon hever. A vásár északi - északkeleti sarkában 4 közúti csatlakozás is található, melyek forgalma nincs elválasztva a piac használatától. Környezetesztétikai szempontból nem túl előnyös, hogy a szomszédos telkek háttérvilága adja a díszletet a piac számára.

Következtetésképpen célként tűztük ki a két parkoló között fekvő terület kedvezőbb feltárását, a városi szövet részévé alakítását, vásári napokon kívüli hasznosítását és magas minőségű épített környezet létrehozását, mely fokozza a vásárlói élményt.

Az igényes beavatkozások eredményeként a turizmus emblematikus elemévé képes válni a már eddig is méltán híres fonyódi piac.

​

​

Koncepció I. - használat

 

A koncepció lényege, hogy a vásárlói közlekedés egy fő -kiszélesített- csapásra szerveződjön, növelve az árusító helyek egyenrangúságát, a vásárlói út lehetőleg ne keveredjen a közúttal és ne kerüljön alárendelt helyzetbe. Az iskola és a csarnok közötti közút nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. Reprezentatív, megfelelő keresztmetszetű feltárás csak a csarnokon keresztül jöhet létre, és a feltöltés útja (alárendelt) szétváljon a vásárlói úttól (fölérendelt).

​

​

A zárt csarnok problematikája

 

Amennyiben elfogadjuk a koncepció I. tézisét és az út a csarnokon keresztül halad – növelve az egyenrangúságot az árusítók között és kerülve az alárendelt útszakaszokat, akkor a zárt –adott esetben hőszigetelt- csarnok bejárata komoly ellenállást jelenthet az emberfolyam áramlásának tekintetében -torlódásokhoz vezethet- melynek feloldása a télen is nyitott bejártok irányába mutat. Ez esetben értelmetlenné válik a vásárcsarnok termikus burkát kiterjeszteni az acél csarnok síkjára. Épületfizikai szempontból észszerűbb a termikus burkot a belső kiszolgáló pavilonok síkjára redukálni. Ennek hozama az épületfenntartási költségek jelentős csökkenésében mérhető. A zárt csarnok mesterséges szellőztetése, fűtése, esetleges hűtése a nyári túlmelegedés ellen komoly anyagi terheket róhatnak a településre ellenben a nyitott, átszellőztetett, árnyékolt csarnokkal, belső zárt-nyitott pavilonokkal. Lásd. 9-10. ábra

Végső soron a zárt -nem átlátható csarnok- végérvényesen leválasztja a belső területeket a vásárlói utcáról és a kialakult közterületekről.

​

​

Koncepció II – integrálás

 

Az alapvetések között szerepel a fejlesztési terület integrálása a városi szövetbe, melyet a következőképpen terveztünk megvalósítani: a csarnok belső elemeit - aljzatát és oldalfalát (pavilon) - kiterjesztjük a csarnok mögötti területre és egy „L” alakú épületet hozunk létre. Ezzel a geometriai beavatkozással számos problémát oldunk meg. Kirekesztjük a feltöltés alárendelt útját a fölérendelt vásárlói útvonalból, térfalat hozunk létre a heterogén szomszédos telkek háttérvilága és a nem előnyös közútcsatlakozások irányába. Nem utolsó sorban bekötjük a csarnokon keresztül a Szivárvány utcai közintézmények és fejlesztések sorába a telek mélyebben fekvő részeit, létrehozva egy kiterjesztett közteret. E köztér igény esetén rendezvény térként is tud működni a kialakított infrastruktúra révén (vizesblokk és vendéglátás).

A Blaha Lujza utcai feltárást új kapuépülettel jelöltük meg, melynek geometriája nyit a fasorral szegélyezett vásárutcára és egyben –nem csak szimbolikus értelemben- kapuként szolgál a ruhapiac irányába.

A két feltárási irány közös halmaza -egyben vizuális összekötése- a közösség szolgálatába állított, parkosított és toronyszerű elemekkel kialakított játszótér a délnyugati sarokban. Vásári időszakok esetén egy magas minőségű játszótér jelentős érv a családos emberek számára a huzamosabb időtöltés mellett, azon túli időszakban nyílt közterületként rendelkezésre áll a város használói számára. Az infrastruktúra (vizesblokk, vendéglátás) vásári időszakon túli nyitva tartásának lehetősége erősíti a terület szervesülését a városi szövetbe.

Az ötletterv pályázat lényege a fejlesztési területekben rejlő lehetőségek kiaknázása. Javaslatunk feltételezi a vásártér (8053/2) kiterjesztését és összevonását a (8044/9-11) telkekkel. A beavatkozást a belső területek nem túl praktikus telekosztása és célszerűtlensége egy ilyen léptékű beruházás esetén indokolttá teszi.

​

​

Koncepció III - geometria

 

A forma egyrészről a használat és a közvetlen környezet következménye, másrészről egy erős atmoszféra -helyi identitás- kialakításának igényéből következett. A 7. ábrán Cserna Sándor által tervezett, a Nápolyi-öböl hangulatát idéző, lapos tetős, mediterrán hangulatú villa látható 1940-ből. Ugyanebben az öbölben található Adalberto Libera, olasz építész által tervezett villa, a Casa Malaparte 1937-ből, mely a modern építészet hagyományokra, tradíciókra érzékeny ágát képviseli. Az épület atmoszféráját a tájhoz való viszonya és feszes, tárgyszerű geometriája adja. Ezeket az építészeti minőségeket kerestük a fonyódi piac épített elemeiben.

​

A térfal elválasztja a reprezentatív útvonalat (vásárlás) az alárendelt útvonaltól (feltöltés, kiszolgálás). A különböző funkciók integrálása a térfal szerű tömegbe azonban további disztingválást tesz szükségessé. A folytonos tömegből divizív eljárással (geometriai kivonással, felosztással) fedett, esővédett, de nyitott téri helyzeteket hozunk létre. A kivonás helyét terrakotta színekkel felerősítjük. Ezekbe a zónákba kerültek a kerékpár tárolók, a vizesblokkok bejáratai, de ily módon válik külön a vendéglátó sor a vásárcsarnok pavilonjaitól. A lapostetők konzoljai közötti sliccek felülvilágítóként szolgálnak a mély bevágások számára, fokozva a terek fénnyel átszőtt atmoszféráját. Végeredményben eltérő geometriájú „T” alakú pavilonok sorozata jön létre egy közel folytonos tető alatt, mely finoman feltételezi az egységes tömeget.

Az „L” alakú beépítés kirekeszti a kevésbé esztétikus északi és keleti irányokat, így a tér a déli, magas fákkal szegélyezett terület, illetve a Sipos-hegy felé nyit.

​

​

Anyaghasználat:

A 6. ábra mutatja az épület legfontosabb felületeit. A csarnok oldalfala perforált trapézlemez burkolatot kap, így szélvédettebb, árnyékolt, ugyanakkor világosabb fedett teret eredményez. A teteje hagyományos trapézlemez burkolat, fehér fényvisszaverő bevonattal. A megfelelő fényviszonyokat felülvilágítókkal kívánjuk létrehozni. Pontos geometriájuk és pozíciójuk a továbbtervezés tárgyát képezik. A „T” alakú pavilonok vakoltak, erős felületi textúrával (nem hőszigetelésre felhordott vékonyvakolat rendszer). Építési mód: lásd. 10 ábra. A vizesblokkokat egységes jelrendszerrel - üvegtégla oldalbevilágítókkal - terveztük, szükség esetén kiegészítő felülvilágítókkal. A pavilonok színben és geometriában közelítenek egymáshoz, így egységes arculat alakul ki a piac egész területén.

 

​

Burkolatok:

A csarnok és a kiterjesztett tér azonos térkőburkolatot kap. A déli terület könnyűszerkezetes pavilonjai -a vásár utca - szintén térkőburkolatot kap, de eltérő minőségűt.

 

​

Világítás:

A vásárló utat köztéri világítás szegélyezi. A csarnokba függesztett világítótestek kerülnek. Lásd. költségbecslés.

 

​

Növényzet:

A 8052-es telek hátsó határát gondoltuk sövénnyel és fákkal leválasztani. Ezt megelőzően azonban tisztázni kell a telekhatárokat, ugyanis a kialakult és a helyszínrajzon jelölt nem esik egybe.

 

​

Kerékpáros érkezés:

A pavilonok függetlenek a csarnok szerkezetétől. Tárgyszerű (térfal) entitásából következik, hogy nem szükséges klasszikus értelemben vett lyukarchitektúrás főhomlokzatot tervezni rá. Ugyanakkor fontos, hogy kommunikáljon a környezetével. A keresett tartalmat a kerékpáros turizmus erősödésében kell keresnünk. A pavilon két végpontján kerékpártárolókat terveztünk. Ez egy olyan üzenet, amit ma a Balaton partján mindenki ért.

​

​

Individuális pavilon kialakítás:

Egy előre meghatározott raszteren belül különböző minőségű és méretű terek hozhatók létre. A homlokzat jelentős százaléka nyitott, hogy a belső tartalom -az áru- a legnagyobb felületen lépjen kapcsolatba a vásárlóval.

2 típus különböztethető meg. Az egyik a fronton közvetlenül a vásárcsarnok terébe kiszolgáló, míg a másik a visszahúzott pulttal, esetleg alternatív bútorzattal nyílászárón keresztül feltárható. Elrendezésük a helyi igényekre individuálisan alakítható, változások esetén a homlokzat csorbítása nélkül átszervezhető. Különböző méretű és mennyiségű raktárak kialakíthatóak. Az üzlethelyiségek használaton kívüli időszakban redőnnyel lezárhatóak.

​

​

Építési mód:

A szerkezet tartós anyagból, vázkerámia falazatból és vasbeton födémből áll. Ezek a felületek ásványi bázisú vakolatot kapnak. A vakolat minősége, plasztikussága, textúrája a továbbtervezés tárgyát képezi. Jelentősége nem elhanyagolható, lévén ez az épület külső látható kérge. Egy megfelelő aljzatra kialakított izgalmas felületű vakolat, az épület atmoszféráját, hangulatát erősítheti. A termikus burok praktikusan a belső oldalra kerül. Így a felfűtés gyors, a használat idejére korlátozódik és a nagy tehetetlenségű tömeg – mely állandó használat esetén indokolt- kihagyható a fűtésből. A túlmelegedést úgyszintén megakadályozza a belső oldali hőszigetelés és lassítja a tömeg tehetetlensége.

A hőszigetelést ásványi alapú kemény hőszigetelésből képzeljük el, utólag falazva és ragasztva a hosszanti belső falakra, végfalakra és mennyezetre. A térelválasztó falakat könnyűszerkezetes építési móddal képzeljük el.

Általában elmondható, hogy a választott építési móddal elkerülhető a szintetikus, esetlegesen mérgező anyagok bevitele a szerkezetbe.

​