VÁROSÉPÍTÉSZETI ALAPVETÉSEK:

​

Gödöllő város Fő tere keresi önmagát. A jelenlegi központ a 19. században pufferként szolgált a Grassalkovich kastély és a fejlődő város között. A hetvenes években az addig „L” alakban zárt tér az Áfész áruház beépítésével „V” alakúvá vált. A városháza tömege a tér északkeleti falát átpozicionálta, ezáltal új közlekedő folyosókat teremtett. Ebben a helyzetben a megszűnő északi térfal a városi szövet kilyukadásához, szétrepedéséhez vezet. Ezt a folyamatot rendkívül károsnak tartjuk. Javaslatunk az északi térfal középtávon realizálható helyreállítására és a hosszú távon jól működő köztéri hierarchia meghatározására tesz kísérletet két lépcsőben. Irányított dilatáció alatt azt értjük, hogy egy meghatározott törésvonal mentén (beépítési vonal, egyben fél szint különbség a köztér és a parkoló között) meghatározzuk a tér lehetséges északi határát és a Petőfi Sándor utca zárását.

​

A TÉRFAL MEGHATÁROZÁSA A "MEGTARTÁS - ÚJRAHASZNOSÍTÁS" ELVE MENTÉN:

​

A
Csak a statikailag nélkülözhető elemeket bontjuk. Hátránya, hogy túl sok hasznosítandó fedett-nyitott felület marad. Városi megítélése feltételezhetően negatív. (Torzó)

​

B
Városépítészetileg és funkcionálisan megfontolt mennyiségű bontás. Hátránya, hogy jelentős statikai és biztonság technikai megerősítések szükségesek. Városi megítélése egy térbeli zöld park esetén pozitív is lehet.

​

C
A bontott elemek újrahasznosítása a szerkezeti fesztávok felhasználásával. Hátránya, hogy jelentős bontási költségek származnak, mely rosszul aránylik a léptékében azonos új építésű szerkezethez. Városi megítélése kétséges a megtartott elemek esztétikája végett.

​

D
A bontott elemek legolcsóbb újrahasznosítása bedöntéssel. Az elemek elrendezését követően termőföld beborításával plasztikus táj alakítható ki. Hátránya, hogy esetleges koncepcióváltást követően jelentős szállítási költségek keletkeznek. Városi megítélése feltételezhetően pozitív.

​

​

​

​

​

​