Alapvetések:

(igazodás az épületmaradványhoz)

Célul tűztük ki magunknak egy új „egység” létrehozását, mely méltó a Gábriel malom örökségéhez.
Nem az elmúlt évek rossz gazdálkodásának szeretnénk emléket állítani, hanem épp ellenkezőleg, múlt és jelen összefonódásának, a reménynek, hogy mindig újra talpra tudunk állni.
E szándékunkat a következőképp valósítottuk meg: az új épület, mely maradéktalanul kiszolgálja a programban meghatározott funkciókat, ugyanakkor igazodik a meglévőhöz, követi annak geometriai adottságait, abszorbálja az anyagát, mely
ezáltal nem vész el, csak átalakul.
A régi malom attribútumait felhasználva próbáltuk az épületünket megfogalmazni. Ezek a távolban felderengő magányos monolitikus tömb, a malomárok, a kontyolt tetőidom, a hártyaszerű héjalás, a malomkerék tere malomárkon és a padlástér.
Épületünk földszintje egy fedett-nyitott tér, amelyet három kubus szervez.
A volt malomárkon álló tömb, benne függőleges térrel, ahol a malmok mechanikus szerkezeteivel analóg emelőlap található. Ez az emeleti padlástérben kialakított többfunkciós termünk főbejárata.
Játszótérrel szemközt a büfé, a terep felől pedig a régi kövekből felépített térben a lépcső.
Épületünket kiegészíti a támfalban kialakított vizesblokk és raktár, melyet a völgy látogatói is használnak.
A régi és az új felületek anyagban elválnak egymástól. A meglévő és újjáépített kőfalazatokon vízszintes deszkával zsaluzott betonfelülettel készül az új tömeg. A héjalás beton koporsófödémen roszdás vaslemezből készül.
A betemetett malomárok megidézésére annak vonalában évelő virágokat ültetünk, melyek egyszer egy évben egy hétre kivirágoznak.