01
13
18_
016
06
plan
geometrical_concept
24
02_
39_
16_
05
014
009
36
35
34
012
013
38
23
17
14
20
10
07
002
26
08
31
19
12
15
04
27
22
25
45
44
43
11
29
20181103_183317
20181103_183436
_pikto_2
_pikto_1
__PSZ_alaprajz
_Homlokzat_2
_Metszet_1
_Homlokzat_1
__FSZ_alaprajz
017
33
40_
30
022
021
41_
37
019_
027

Pécs


​​Családi ház

2017-2018


 

Sztranyák Gergely

belsőépítészet:

DPhome

A családi házra 2016-ban kaptam megbízást fiatal, 3 gyermekes házaspártól. A feladat egy 4-5 szobás, garázzsal kiegészített kb. 170m2 alapterületű családi házról szólt. Az első építészeti "minőségjelző", mely a beszélgetés során elhangzott a "mediterrán" volt.

 

Hogy lehet ma Pécsett érvényes választ adni arra a kérésre, hogy a ház atmoszférája a mediterránból táplálkozzon?

 

Pécs a magyar lakosság mentális térképén déli, mediterrán városként él. A nyilvánvaló római, török és bosnyák hatás mellett meghatározó építészettörténeti kötődés van a klasszikus modern építészethez is. Innen indult útjára Forbát Alfréd, Molnár Farkas és Breuer Marcell, akik részben terveztek is a városba épületeket. A klasszikus modern építészet szövevényes kialakulása számos ponton kapcsolódik a mediterrán világhoz – gondoljunk csak Le Corbusier meghatározó görögországi és itáliai tanulmány útjaira, melyek egyenesen vezettek a gyakran fehér, egyszerű, geometrikus, kubista formákhoz. Az általa megfogalmazott gondolatok (Az új építészet öt pontja, 1926) – a pillérek, tetőkertek, szabad alaprajz, szalagablak, szabad homlokzat terén – máig érvényes állítások, a lábakra állítás talán több kérdést is felvet. A kor fejlesztései – mint a vasbeton, a többrétegű üveg, vagy akár a nagy méretű nyílásokat lehetővé tévő fűtési/hűtési módok – a mai napig tartanak. A klasszikus modern korában még sokkoló hatású lapostetőre ma már megnyugtató technológiák léteznek a biztonságos kialakításra és megjelenése sem tájidegen városainkban. (Az új energiaforrások, mint a napelem elhelyezése bár praktikusnak tűnik a magas tetős házakon, városképi szempontból nem feltétlenül üdítőek. A lapostető úgy rejti magába ezeket a technológiákat, hogy közben nem érzékelünk belőlük semmit.)

 

Jelen ház kísérlet a klasszikus modern kinyilatkoztató, avantgárd viselkedésével szembeállított reform építészetre, mely a korai magabiztos programokkal szemben bizonytalanabb, útkeresőbb. Úgy nyúl egy építészeti hagyományhoz, hogy átemeli mai napig érvényes állításait, ugyanakkor kísérletet tesz annak igazolt hiányosságainak pótlására. Jelen esetben a klasszikus modern kifutásaként jelentkező végletes funkcionalizmussal szemben itt egy összetettebb téri rendszer áll, melynek elemei olyan mediterrán mintákban – mint az átrium, lépcső a ház oldalához tapasztva, sikátor szerű bejárati tér, tektonikus fa előtető – nyilvánul meg. Ezen köztes terek bár fölöslegesnek tűnhetnek, bizonyos értelemben funkcionális szükségletek az egyébként kis terekből álló ház bővítményeiként. (pikto_1.)

 

A ház központi elemei az épületburkon belüli étkező és az azon túli nyitott átrium, melyek a belső lépcsőházzal együtt szoros egységet képeznek. (pikto_2) Az étkező a városra tekintő panoráma ablakkal a terep adottságok miatt kilátó pozícióba kerül. Az alacsony parapet magasságú tolóablak megnyitásával gyakorlatilag fedett-nyitott kültérré alakítható. A nappali zárványként az étkezőn keresztül kapcsolódik a ház többi részéhez. A két tér a több mint 2 m széles harmonika ajtóval összenyitható, vagy egy hatodik (vendég)szobaként leválasztható.

Az átrium a ház déli tömege miatt részben árnyékos marad egész évben – élhető külteret biztosítva az étkezéshez melegben, napsütésben. Nyugati határa ugyanakkor nem épülettömeg, hanem egy megőrizni sikerült fenyőfa, melynek ágain keresztül szűrődik be a lemenő nap fénye az év minden szakában – változatos fény-árnyék játékot festve a hófehér falakra. Az északi oldalon a fa kapu – a sikátor szerű előtérben – szűrőként választja le az átriumot az utcáról, ugyanakkor áttörtsége, alacsony tömege nem zárja ki a Mecsek erdejének látványát.

Az átrium mérete megegyezik az épületburkon belül található étkező (16 m2) és a leválasztható nappali (14 m2) területének összegével. A teljesség igénye nélkül álljon itt pár adat: a szülői hálószoba: 13m2, a három gyerekszoba: 11m2, a dolgozó szoba: 8,5 m2 és a pince napfénytől elzárt részén található tároló: 28 m2.

A tér luxusa jelen esetben nem az indokolatlan méretű reprezentatív terek létrehozását jelenti, hanem a környező táj bevonását a belső térbe – mint például a nappali TV toronyra irányított falképszerű hosszúkás ablaka, vagy a lépcsőház közbenső pihenőjének kétszárnyú kijárata a kertbe – melyek vizuális és fizikai kapcsolatot is teremtenek egyszerre. További elemek az étkező tároló pad beépítése az alacsony parapet magasságú tolóablak lábazatánál, mely közvetlen közelségbe hozza a beeső nap sugarait téli időszakban az arra lepihenők számára.

 

Zárszóként fontos megjegyeznem, hogy e ház nem jöhetett volna létre inspiráló, világra nyitott építtetők és profi kivitelező nélkül.

08