Pécs


​​Családi ház

2017-2018


 

Sztranyák Gergely

belsőépítészet:

DPhome

A családi házra 2016-ban kaptam megbízást fiatal, 3 gyermekes házaspártól. A feladat egy 4-5 szobás, garázzsal kiegészített kb. 170m2 alapterületű családi házról szólt. Az első építészeti "minőségjelző", mely a beszélgetés során elhangzott a "mediterrán" volt.

 

Hogy lehet ma Pécsett érvényes választ adni arra a kérésre, hogy a ház atmoszférája a mediterránból táplálkozzon?

 

Pécs a magyar lakosság mentális térképén déli, mediterrán városként él. A nyilvánvaló római, török és bosnyák hatás mellett meghatározó építészettörténeti kötődés van a klasszikus modern építészethez is. Innen indult útjára Forbát Alfréd, Molnár Farkas és Breuer Marcell, akik részben terveztek is a városba épületeket. A klasszikus modern építészet szövevényes kialakulása számos ponton kapcsolódik a mediterrán világhoz – gondoljunk csak Le Corbusier meghatározó görögországi és itáliai tanulmány útjaira, melyek egyenesen vezettek a gyakran fehér, egyszerű, geometrikus, kubista formákhoz. Az általa megfogalmazott gondolatok (Az új építészet öt pontja, 1926) – a pillérek, tetőkertek, szabad alaprajz, szalagablak, szabad homlokzat terén – máig érvényes állítások, a lábakra állítás talán több kérdést is felvet. A kor fejlesztései – mint a vasbeton, a többrétegű üveg, vagy akár a nagy méretű nyílásokat lehetővé tévő fűtési/hűtési módok – a mai napig tartanak. A klasszikus modern korában még sokkoló hatású lapostetőre ma már megnyugtató technológiák léteznek a biztonságos kialakításra és megjelenése sem tájidegen városainkban. (Az új energiaforrások, mint a napelem elhelyezése bár praktikusnak tűnik a magas tetős házakon, városképi szempontból nem feltétlenül üdítőek. A lapostető úgy rejti magába ezeket a technológiákat, hogy közben nem érzékelünk belőlük semmit.)

 

Jelen ház kísérlet a klasszikus modern kinyilatkoztató, avantgárd viselkedésével szembeállított reform építészetre, mely a korai magabiztos programokkal szemben bizonytalanabb, útkeresőbb. Úgy nyúl egy építészeti hagyományhoz, hogy átemeli mai napig érvényes állításait, ugyanakkor kísérletet tesz annak igazolt hiányosságainak pótlására. Jelen esetben a klasszikus modern kifutásaként jelentkező végletes funkcionalizmussal szemben itt egy összetettebb téri rendszer áll, melynek elemei olyan mediterrán mintákban – mint az átrium, lépcső a ház oldalához tapasztva, sikátor szerű bejárati tér, tektonikus fa előtető – nyilvánul meg. Ezen köztes terek bár fölöslegesnek tűnhetnek, bizonyos értelemben funkcionális szükségletek az egyébként kis terekből álló ház bővítményeiként. (pikto_1.)

 

A ház központi elemei az épületburkon belüli étkező és az azon túli nyitott átrium, melyek a belső lépcsőházzal együtt szoros egységet képeznek. (pikto_2) Az étkező a városra tekintő panoráma ablakkal a terep adottságok miatt kilátó pozícióba kerül. Az alacsony parapet magasságú tolóablak megnyitásával gyakorlatilag fedett-nyitott kültérré alakítható. A nappali zárványként az étkezőn keresztül kapcsolódik a ház többi részéhez. A két tér a több mint 2 m széles harmonika ajtóval összenyitható, vagy egy hatodik (vendég)szobaként leválasztható.

Az átrium a ház déli tömege miatt részben árnyékos marad egész évben – élhető külteret biztosítva az étkezéshez melegben, napsütésben. Nyugati határa ugyanakkor nem épülettömeg, hanem egy megőrizni sikerült fenyőfa, melynek ágain keresztül szűrődik be a lemenő nap fénye az év minden szakában – változatos fény-árnyék játékot festve a hófehér falakra. Az északi oldalon a fa kapu – a sikátor szerű előtérben – szűrőként választja le az átriumot az utcáról, ugyanakkor áttörtsége, alacsony tömege nem zárja ki a Mecsek erdejének látványát.

Az átrium mérete megegyezik az épületburkon belül található étkező (16 m2) és a leválasztható nappali (14 m2) területének összegével. A teljesség igénye nélkül álljon itt pár adat: a szülői hálószoba: 13m2, a három gyerekszoba: 11m2, a dolgozó szoba: 8,5 m2 és a pince napfénytől elzárt részén található tároló: 28 m2.

A tér luxusa jelen esetben nem az indokolatlan méretű reprezentatív terek létrehozását jelenti, hanem a környező táj bevonását a belső térbe – mint például a nappali TV toronyra irányított falképszerű hosszúkás ablaka, vagy a lépcsőház közbenső pihenőjének kétszárnyú kijárata a kertbe – melyek vizuális és fizikai kapcsolatot is teremtenek egyszerre. További elemek az étkező tároló pad beépítése az alacsony parapet magasságú tolóablak lábazatánál, mely közvetlen közelségbe hozza a beeső nap sugarait téli időszakban az arra lepihenők számára.

 

Zárszóként fontos megjegyeznem, hogy e ház nem jöhetett volna létre inspiráló, világra nyitott építtetők és profi kivitelező nélkül.